Mizse KC- Hatvani KSZSE 34:32 (20:15)
Férfi felnőtt csapatunk 2020. október 10-én (szombaton) játszotta a bajnokság soron következő mérkőzését. Az ellenfél a Mizse KC csapata volt, akik a 2019/2020-as csonka szezon őszi fordulójában 3 góllal győzte le csapatunkat. A végeredmény most szintén a Mizse KC csapatának kedvezett, hiszen a 2 gólos győzelmükkel megszerezték a két pontot.
A mérkőzésről a csapat edzőjével, Bárány Zsolttal beszélgettünk:
Zsolt! Nagyon sokszor beszéltünk már arról, hogy soha nem azt kell nézni, hogy ki, és milyen helyen szerepel a tabellán, de tudtuk, hogy a Mizse KC az utolsó helyen szerepel, és senki számára nem volt titok, hogy győzni mentünk hozzájuk. Kérlek, értékeld a mérkőzést.
Továbbra is óva intenék mindenkit attól, hogy a papírformát nézze, hiszen ez rendkívül csalóka is lehet. Visszatekintve a múltra a Mizse csapata a Hatvannak mindig is „mumusa” volt. A mérkőzés előtt az ellenfél valóban nulla ponttal állt a tabella utolsó helyén, ami szerintem még veszélyesebbé tette őket. Tudniillik évek óta látszik rajtunk, hogy a Mizse valamiért nem „fekszik” nekünk, főleg tétmeccseken. Mivel, – ahogy már említettem- az utolsó helyen álltak, pont nélkül, ezért az életükért játszottak, és küzdöttek. Mi erre a mérkőzésre papíron dobogó esélyes csapatként érkeztünk, de felhívtam a játékosaim figyelmét arra, hogy ne a felkészülési mérkőzésből induljunk ki, ahol legyőztük őket, mert a bajnokságban ezekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Minden mérkőzés előtt felhívom a srácok figyelmét, hogy az aktuális ellenfél gyenge pontját kell nézni. Nem azt kell nézni, hogy a dobogó hányadik helyén áll, és mit csinált eddig. Persze lehet valamit következtetni ezekből, de ebben a bajnokságban ez abszolút nem mérvadó. Remek példa erre: Kecskemétet legyőztük, a Mizsétől kikaptunk. Szerintem ezeket a dolgokat nagyon el kellene már hagyni, hogy ki az esélyes, és ki nem. Véleményem szerint van 12 egyforma csapat ebben a bajnokságban, és aki ebben a vírushelyzetben jobban tud alkalmazkodni, illetve az a csapat, aki rájön, hogy ehhez a munkához alázat kell és teljesítmény az fog sikeres lenni. Igen is ki kell állni egymásért, és olyan ügyért, ami előrébb viszi az egész csapatot. Nem sztárallűrködni kell, nem egyénieskedni kell, hanem csapattá kéne kovácsolódni, és normálisan játszani.
Azt gondolod, hogy jelenleg nem csapatként játszanak együtt a fiúk?
Azt gondolom, hogy az új öt játékos érkezésével abszolút pozitív irányba fejlődtünk. A vírus miatt azonban nem úgy működtek a felkészülések, ahogyan azt eddig megszoktuk, és nem úgy ment a beilleszkedés sem. Hangsúlyozom, hogy az új játékosok között olyan is van, aki az NB I-et is megjárta. Abszolút benne van, hogy még össze kell érnie a csapatnak, még meg kell szokniuk egymást. Sok egyéni játékos van még sajnos, és ezáltal nincs meg a csapatösszhang.
Az idő azonban nem a csapat mellett van, hiszen a bajnokság folytatódik, jönnek hétről-hétre az újabb feladatok. Három mérkőzésből eddig egyet sikerült megnyernünk. Hogyan próbálod helyre tenni a hibákat, és felgyorsítani a fiúkat?
A felgyorsulással szerintem nincs túl nagy baj, hiszen most is lőttünk 32 gólt. Nem tudom, hogy ez a felgyorsulás, amit említettél nem-e billen át a ló túloldalára. Itt azt értem ez alatt, hogy a fizikális gyorsulással a tudatos, szellemi koncentráció, a felgyorsult mozgásnál a döntések is rövidebb idő alatt kell, hogy teljesüljenek. Hogyha az egyik játékos tudná, hogy a másik merre mozog, akkor úgy tudna helyezkedni. Ezek teóriák, évek óta bebizonyított tények, hogy minél többet vannak együtt játékosok, annál jobban érzik egymás mozgását. Ez hiteles. Annak, hogy most három mérkőzésből kettőt elvesztettünk, jelen pillanatban inkább mentálisan van jelentősége, hiszen a bajnokság elég hosszú, viszont az tény és való, hogy a kialakult járványhelyzet miatt bármikor lefújhatják, vagy bármi lehet, és a jelenlegi helyezés nem igazán jó. El kell most már indulnunk azon az úton, hogy pontokat szerezzünk, mert egyrészt meg kell, hogy nyugodjon a csapat, nekünk is kell a sikerélmény, másrészt pedig azért, mert most már valamit produkálni kell. Tavaly volt egy nagyon jó őszi szezonunk, mindenki csodálkozott ezen. Most azonban ez a helyzet változott. Az új játékosok érkezésével egyértelmű, hogy jött változás a csapatba, de a „mag” ugyanaz, mint tavaly. A fejekben abszolút rendet kell tenni.
Elégedetlen vagy?
Igen, nagyon, de leginkább csalódott azért, mert az én csapatom, az nem ilyen csapat. Nem szeretem az olyan dolgokat, amik nem teljes odaadással, és teljes szívvel vannak elvégezve. Itt azért vannak olyan gyenge, és sánta pontok, amiket még nem értek, vagy nem látok tisztán, de az biztos, hogy ezzel a hozzáállással, ami most van, azzal nem lehet előre haladni.
Hogyan tovább? Ma Magyar Kupa mérkőzés, vasárnap pedig a Vecsés ellen játszunk, hazai mérkőzést, Salgótarjánban.
Szükségünk van a sikerélményre, és ha más nem, akkor ez a Magyar Kupa mérkőzés adhat egy új lendületet a csapatnak. Másrészt pedig gyakorolnunk kell a hétvégére, mert azért van mit. Ez egy nagyon jó alkalom. Tiszavasvárin kötelező a sikerélmény! A Tiszavasvári NB II-es csapat, úgyhogy valahol el kell kezdeni, hogy sikerélményünk legyen. Az egyik lépcső pont az lenne, hogy itt, egy normális eredménnyel győzni tudjunk. Vasárnap ismét elérkezünk egy bajnoki fordulóhoz, ahol igazából most már hazai pályán kellene játszanunk, és semmi nem változik. Itt van egy hermetikus csarnok, mégis el kell mennünk máshova játszani.
Szerinted sokat számít a hazai pálya?
Nagyon sokat számít, hiszen minden méterét ismered, és azon edzel.
Zsolt! Kitartást és sok sikert kívánok nektek a továbbiakban!
Köszönjük!
