Rövid riport keretén belül szeretnénk bemutatni nektek női felnőtt csapatunk új játékosát, Hanusz Boglárkát.
Mikor döntötted el minden kétséget kizáróan, hogy a kézilabdával szeretnél foglalkozni?
Az igazat megvallva már általános iskolás koromban az volt az egyik vágyam, hogy kézilabdázó legyek. Anyukám és a két testvére szintén kézilabdáztak, így nem is volt kérdés, hogy mit fogok sportolni.
Kérlek, mesélj az eddigi pályafutásodról. Mit tartasz a legnagyobb sportsikerednek?
A lakhelyemen, Csurgón kezdtem el kézilabdázni, kezdetben csak az iskolai csapatban, majd később az NB II-es csapatban. Mivel én voltam a legfiatalabb a felnőtt csapatban, először szélen kezdtem el játszani. Kilencedikes voltam, amikor Kátai Ferenc lett az edzőm, akivel a mai napig nagyon jó kapcsolatot ápolok. Ő „használt” először átlövő poszton. A gimnázium alatt a Marcali NB I/B-s csapatához igazoltam, ahol három nagyszerű évet tölthettem el. Együtt játszhattam mindkét nagynénémmel, így rengeteget tudtam tanulni és fejlődni. Érettségi után belekóstolhattam az első osztályba is a Dunaújvárossal. A legnagyobb sikeremnek a Vasas csapatával elért másodosztályú aranyérmet mondanám, amellyel kilenc év után újra feljutott a csapat az első osztályba. Nagyszerű volt egy ilyen közösség tagjának lenni, még akkor is, ha az NB I-es év nem úgy sikerült, ahogy azt elképzeltük.
Hogyan kerültél a hatvani csapathoz, és miért pont erre az Egyesületre esett a választásod?
Az, hogy most Hatvanba igazoltam, egy elég rögös és hosszú folyamat eredménye. A vírus jelentősen megnehezítette a dolgomat, az utolsó pillanatig függőben volt minden. A fő ok, amiért úgy döntöttem, hogy alacsonyabb osztályban kézilabdázom, a vőlegényem volt. Mivel mindketten sportolunk, eddig mindig messze kerültünk egymástól, most viszont az összeköltözés mellett döntöttünk.
Mit vársz az idei szezontól? Mi a célod egyénileg, és mit vársz el a csapattól?
Úgy gondolom jó kis csapatunk lesz idén. Nem igazán ismerem a mezőnyt, így nem tudom, hogy melyik csapat milyen erőt képvisel, de azt már most látom, hogy a régi játékosok az újakkal kiegészülve egy jó közösséget fognak alkotni. Mindenképpen a tabella első felében szeretnék végezni és úgy érzem ezzel a kerettel, ez reális célkitűzés. Saját magamtól az alapvető elvárás, hogy a korábban megszerzett rutinommal segíteni tudjak a társaimnak és az, hogy stabil, megbízható játékot játszak.
A játékosok közül van olyan, akit már régebb óta ismersz, vagy olyan, akivel már játszottál együtt, egy csapatban?
Igen, a Vasasnál egy csapatban játszottam Veróval (Rózsa Veronika) és Fufival (Antóni Viktória), akikkel azóta is barátnők vagyunk, illetve Kamuti Rékával sok, nagy csatát vívtunk meg egymás ellen az NB I/B-s bajnokságokban. Természetesen vannak még a csapatban olyanok, akiket szintén a kézilabda pályáról ismerek.
Mi a hobbid? Mit szeretsz csinálni a szabadidődben?
Szeretek főzni, sütni, amit a karantén alatt elég sokszor gyakoroltam is. Szeretek zenét hallgatni és sorozatot nézni.
