Egyesületünk számára fontos, hogy az igazolt játékosok mellett edzőinket is megismerhessék közelebbről a szurkolók. A HKSZSE média csapata ezért elindít egy sorozatot, melyben hetente készítünk egy interjút edzőinkkel, így közelebbről is megismerhetitek szakembereinket és az edzőutánpótlást is. Első bemutatkozónk nem más, mint a HKSZSE szakmai igazgatója és a felnőtt csapat vezetőedzője Kedves László, aki elmesélte miként lett Olaszország legjobb idegenlégiós kézilabdázója és milyen a tervei vannak a hatvani kézilabdával kapcsolatban.
Kérjük, mutatkozzon be pár mondatban!
„Miskolcon születtem 1956. december 21.-én, ott laktam és tanultam, középiskoláimat is ott fejeztem be. 22 éves koromban szereltem le a honvédségtől, majd 1976-ban megnősültem. Feleségem Jerszi Edit akkor a M.E.M.T.E. NB I-es asztalitenisz csapatában játszott. Három gyermekünk született, Nóra ’79-ben, Ida ’84-ben, Hugó pedig ’98-ban. Mai napig boldog házasságban élünk. Életünket a kézilabda nagyban befolyásolta. Miskolcon, Pécsen, Debrecenben és Érden éltünk, valamint Olaszországban 6 évet. Játékosként az NB I-ben 13 évet töltöttem el, minden válogatottban játszottam (ifi, junior, B és az A válogatott).”
Hogyan és mikor találkozott először kézilabdával?
„A kézilabdával 1970-ben ismerkedtem meg az általános iskolában, 8.-os osztályos koromban. Előtte atletizáltam és foci kapusként játszottam.”
Milyen volt a játékosi életútja? Említette, hogy Magyarországon is több helyen éltek a kézilabdának köszönhetően, hol, milyen csapatokban játszott? Milyen eredményeket ért el az adott helyen egyénileg és a csapattal?
„Játékosként Miskolcon az iskolai csapatokban játszottam, majd 17 évesen az NB I/B-es Miskolci Vörös Meteorban jobbkezes jobbátlövőként termeltem a gólokat. Innen vonultam be katonának Székesfehérvárra a Szondi S.E-be, ami egy NB I-es csapat volt. Harmadikok lettünk a bajnokságban és innen hívtak az ifjúsági és a junior válogatottba, akikkel 1977-ben a világbajnokságon 2. helyezést értünk el.
Ezután a Pécsi M.S.C-hez igazoltam, ahol 6 évet játszottam az NB I-ben. Itt lettem az a B, majd az A válogatott tagja. Büszke vagyok arra, hogy 22 bajnoki mérkőzésen 185 gólt lőttem.
Később a Debreceni Dózsa NB I-es csapatába igazoltam, ahol a bajnokság harmadik helyén végeztünk és a Magyar Kupában döntőt játszottunk a Veszprémmel.
Olaszországban is játszottam, ahol a Teramo Handball csapatát erősítettem. Az Olasz Kézilabda Szövetség a „Legjobb külföldi játékosnak” választott meg. Ezután újból a Debreceni Dózsába igazoltam és 34 évesen visszavonultam az NB I-ből. Kisebb NB I/B és NB II-es csapatokban játszottam. 60 évesen vonultam vissza az Old Boys válogatottól, akikkel hétszer nyertük meg az Európa-bajnoki címet, két alkalommal harmadik helyezést értünk és háromszor a dobogó második végeztünk.”
Miért döntött úgy, hogy szeretné a kézilabdát, mint edző tanítani és átadni a tudását a gyerekeknek?
„A kézilabda gyorsan belopta a szívembe magát, sok barátot szereztem általa és bejártam a sporttal egész Európát. Ezt az örömet és ezt a szeretetet, amit kaptam, szeretném továbbadni gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.”
Hogyan alakult az edzői pályája?
„Edzői pályafutásomat Olaszországban kezdtem el, ahol gyerekeknek és felnőtteknek is tartottam edzéseket. Jó érzéssel tölt el, hogy az egész ország kézilabdás berkeiben ismerté váltam. A C.O.N.I. (Olasz Olimpiai Bizottság) kitüntetett a kézilabdában végzett munkámért. Megválasztottak a „Legjobb külföldi edzőnek”.
Az általam edzett magyar és olasz csapatok legjobb eredményei:
- Olaszország:
- Mascalucia Felnőtt Férfi csapata
- A II. bajnokság 2. helyezése
- Bressanonere Női csapata
- A I. bajnokság 3. helyezése, és az Olasz Kupa 2. helye
- Mascalucia Felnőtt Férfi csapata
- Magyarország:
- Debreceni Dózsa Felnőtt Férfi csapata
- NB I-es bajnokság 6. helyezése
- Szekszárd Női csapata
- NB I-es bajnokság, 10. helyezése
- Miskolci Kórház Női Csapat
- NB I-es bajnokság 11. helyezése
- Érdi V.S Női csapata
- NB II-es és NB I/B-s bajnokság 1. helyezése
- Balassagyarmati Férfi felnőtt csapata
- NB I/B-és bajnokság 3. helyezése
- Magyar Kupa döntő
- Törökszentmiklósi K.E
- NB I/B-és bajnokság 10. helyezése
- Hatvani KSZSE
- NB II-es bajnokság 5. helyezése”
- Debreceni Dózsa Felnőtt Férfi csapata
Miért választotta pont a HKSZSE-t?
„2016-ban Antalóczy Péter elnök úrral tárgyaltam erről. Olyan jövőképet vázolt a hatvani kézilabda sporttal kapcsolatban, amelynek én is részese akartam lenni. Munkámmal, kapcsolataimmal segíteni szeretném a hatvani kézilabda fejlődését, sikerét.”
Az egyesületnél jelenleg a felnőtt férfi csapat edzőjének, illetve a HKSZSE Szakmai Igazgatójának mondhatja magát. Milyenek az eddigi tapasztalatok, benyomások az egyesülettel és az edzett csapattal kapcsolatban?
„Az NB II-es csapat edzője vagyok és az egyesületnél folyó szakmai munkájáért felelek. Az edzőket szeretnénk a saját berkeinken belül kinevelni. Ez a folyamat olyan, mint a játékosok nevelése: nem megy egy pillanat alatt, ehhez is idő kell és türelem. Akarnak és ez jó.”
Milyenek a jövőbeli tervek az egyesülettel és a csapattal kapcsolatban?
„Nem csak a csapatról, hanem az egyesületről szól a munkám. A „kicsik” elé jövőképet kell felállítani, a felnőttek elé pedig olyan célokat, amelyeket el tudnak érni, ami boldogsággal és örömmel tölti el őket, és hozzásegíti őket ahhoz, hogy az élet egyéb területén is sikeressé tudjanak válni. A csapat olyan legyen, ami példaként szolgál a felnövendő gyerekek számára és értéket ad mindenkinek.”
Miért ajánlaná a HKSZSE-t, mint egyesületet a gyerekek számára?
„A HKSZSE egy fiatal egyesület, ahol most alakul az utánpótlás bázisa, a jövő reménységei. Ők lesznek azok, akik meg fogják tölteni élettel azt a csarnokot, amelynek az építése most kezdődik. Itt Hatvanban lesz egy olyan hely, ahol jó érzés lesz edzeni és mérkőzéseket játszani. Olyan támogatást, hátteret kapnak a sporttól, amely nem csak a kézilabdában, de az élet bármely területén hozzásegíti őket a kiegyensúlyozott, egészséges életmódhoz, sikeres élethez.”
